Visszaterunk eszaki motoros turankrol es most par napot Hanoiban toltunk. Reszletes beszamolot fogtok kapni terkepes utvonalas kiegeszitokkel a kethetes Minszkes turankrol a hegyekben, de most egyelore irok kicsit Hanoirol.
Delkelet-azsia leggyonyorubb fovarosa, es egyben a legorultebb is azok kozul amiket eddig lattunk. A francia gyarmati stius art decoval meghintve, oszlopos teraszok, klasszicista hazfrontok keverednek a kinai motivumokkal es az azsiai eletstilussal.
A belvaros nagyreszt ket-harom emeletes hazakbol all, de szinte senki nem hasznalja a ballusztrados teraszokat, maximum teregetesre. A folyamatosan elhasznalodo hazakat soha nem ujitjak fel, inkabb csak fokozatosan rakodnak rajuk az ujabb es ujabb retegek ezert nagyon izgalmasnak es sokat megeltnek tunik minden utcasarok, minden hirdetesekkel telefestett haz.
Az ittelniek kis palotaikat gyakorlatilag garazskent rendezik be, egesz eletuk a foldszint utcaval egybefolyo teren zajlik, aminek altalaban egyetlen egy nagy ajtaja van az utca fele, ami ejjel nappal tarva nyitva, es gyakran meg a haloszoba is ebben a terben van. A furdoszoba, vece valahol hatul egy sotet sarok, vagy jobb esetben hatul egy belso kis kert is van. Eleinte probaltam megkulonboztetni a boltokat, ettermeket a lakasoktol, de aztan rajottem hogy ez felesleges, a bolt szinte mindig egybefolyik a lakassal, de amugyis mindenki kint van a haza elott. Az utcakat mindenhol elboritja a valamit arulo nepseg, es par meterenkent mindig van egy ket muanyag miniatur szek amin kavezni vagy levesezni lehet. Vietnamban valamiert imadnak apro szekeken ulni, amik meg az o alacsonyabb mereteikhez kepest is gyereknek valok. Vince kifejezetten jol mutat ezeken a butorokon.
Ja es nehogy elfelejtsem a legfontosabbat, a vietnami kavezo es kavekultura minden europai oset felulmulja. Lehet hogy a franciak hoztak be a szokast, nem tudom, de az biztos hogy nemelyik utszeli vietnami kavezoban olyan finom kavekat ittunk a badogszerkentyukbol, mint soha sehol olasz vagy francia kavezokban. Van egy kis lyukacsos tarolo amibe beleszorjak a kavet, atfolyatjak a forro vizet es a lecsopogo suru kave egyenesen a poharba kerul. A vietek altalaban jeget es suritett tejet is hoznak a kavehoz ami akkor jon be igazan amikor a kave erosden alkoholos izu. Amikor eloszor kaptam alkoholos kavet, nem hittem a szamnak, de Vince mondta h o mar volt h be is rugott itteni kavektol, ugy latszik nemelyik szallitmany megerjedhetett porkoles elott. Az erjedt kaveba keverve a jeget meg a suritett tejet fantasztikusan finom baileys-es koktelt tudtunk kesziteni, azota nalam ez lett a kavezok igazi merceje, mennyire erjedt a kave.
Az utcai elet nyuzsgese valamikor este 10 korul alabb hagy, es mindenki elkezd takaritani. Legaalbb egy oran keresztul sopornek, slaggoznak, es az egesznek van egy kozossegi hangulata, amerre csak ellatok mindenhol ugyanez zajlik. A szemet nagy reszet lekotorjak a csatornakba, ami nem megy le azt meg elegetik, lavorokban elmosogatnak, aztan (remelem) masik lavorokban ott az utcan meg is furdenek nemelyek felmeztelenul, farmerben. Ezen eloszor nagyon csodalkuoztunk, de aztan a tengerparton lattuk hogy ott is sokan farmerben furdenek...
Pont mikor megerkeztunk valamilyen unnep lehetett, mert a szokasos 11 koruli utcai elcsendesules utan is jottek mentek a motorosok szines alarcokban, dobosok altak le a sarokra faklyakkal, karnevali hangulat volt, meg szurrealisabban nezett ki az amugy is diszletszeru varos.
Az elso igazan sokkolo elmeny Hanoiban az epiteszet gyonyorusegei utan a kozlekedes. Vincenek volt mar motorja mikor megerkeztem, igy eloszor motoroskent kerultem a forgalomba, ekkor meg nem volt halalfelelmem, de az biztos hogy eleg meglepo volt az egesz. Kozlekedesi lampak csak elvetve vannak, ugyanigy autok is viszonylag kevesen. Ami Hanoi utcait boritja, az egy egybefuggo motoros es biciklis tomeg. Organikusan mozog egyutt ez a massza, mindenkinek kalkulalnia kell az elotte kozlekedokkel, oldalrol jovokkel. Ezt olyannyira komolyan veszik, hogy peldaul a jardarol elindulva egyaltalan nem neznek hatra, annak kell vigyazni aki mogottuk jon. Ez az egesz csak akkor valik rettentoen izgalmassa, amikor tobb kulonbozo iranybol jonnek az ember ele, es tobb belathatatlan palyan mozgo test fizikai parametereit kell gyorsan kikalkulalni. Vince azzal nyugtatott hogy amiota itt van csak egy halalos balesetet latott, es egyebkent tenyleg ugyesen lavirozott. En meg azzal probaltam nyugtatni magam, hogy neztem a gyerekeiket szallito helyieket, akik az elkepzelheto osszes pozban kepesek motorjaikra gyereket szerkeszteni, sokszor tobbet is egyszerre. Volt anyja hasara, hatara kotozott, karjan ulo (mikozben vezet a masik kezevel) anya apa koze szoritott, apa nyakaban ulo, kormany mogott allo, csomagtartora gumizott, stb, stb.
Aztan rajottem meg egy dologra, ha elvezni akarom a hanoi motorozast, mashogy kell tekintenem az egesz forgalomra. Mas varosokban, foleg Budapesten az ember hajlamos ellensegeikent nezni a forgalom tobbi szereplojere, es ezek altalaban ugy is viselkednek. A hanoi-i motoros tomeg rettento felelmetes ha igy nezzuk, ezert inkabb probaltam szugeralni magam, ez az egesz egy nagy motoros felvonulas, mindenki haver, es vigyaz a masikra, es en is tagja vagyok az egesz varoson athompolygo motoros bandanak.
Ez egy kicsit segitett, es mar nem feltem annyira, egeszen addig amig le nem kellett szalni a motorrol, es gyalogosan atmenni nehany keresztezodesen.
Na ez egy olyan technika, ami nem jon osztonosen, kb ahhoz hasonlit mint amikor a snowboardon eloszor probal radolni a lejtore az ember, aztan inkabb seggre ul, mert tul felelmetes az egesz. Hanoi utcain atkelni nem lehet ugy hogy a jarmuveket figyeljuk. A legfontosabb amit meg kell jegyezni, nem a gyalogos ter ki a motorok elol, hanem a motorok kerulik ki a gyalogost. A hotel recepciosa es Vince is elmondta hogy az egyetlen megoldas, hogy az ember ontudatosan elore nez, es lassu egyenletes tempoban setal a tuloldal fele. Igy a motorosok ki tudjak szamitani a gyalagos haladast es ki tudjak kerulni. Semmi futkarozas, semmi hirtelen mozdulat. Az onnallo gondolkodas, kalkulalas, esetleg a motorok eloli felreugralas csak osszezavarja a tobbieket, es eletveszelyes lehet.
Hiaba tudtam az elmeletet, amikor elszor probaltam igy atmenni, megis felreugrottam a neheny meterre felem tarto motorok elol, osztonosen. Vince nagyon ramkiabalt hogy ezt azonnal hagyjam abba, ugyhogy az lett a megoldas, hogy megfogtam a kezet es csukott szemmel setaltam at az elso nehany alkalommal. Aztan jott ugyanez nyitott szemmel, neha oldalra sanditva, aztan kezdtem belejonni, es nehanyszor mar egyedul is at tudtam menni.
Osszegezve a hanoi utcakepet, a gyalogosok olyanok itt, mint amikor az amerikai filmekben bekattan a fohos es belegazol a soksavos autotomegbe oriasi dudalas kozepette. Csak az a kulonbseg hogy itt ez a napi rutin resze, es egeszen faarccal csinalja mindenki.
A legsurubb es legizgalmasabb varosresz a mestersegek, kezmuvesek kerulete, ami hagyomanyosan falakkal es kapukkal volt korbekeritve. A falbol mara nem maradt semmi, es az utcanevekben megorzott hagyomanyos mestersegek neha atvaltoztak ujabbakra, de van olyan utca is ahol 500 eve ugyanaz a papirkeszito uzletag el.
Vannak lazabb negyedek is ahol nem olyan nagy a forgalom, a francia negyed tagas sugarutjain talahatok a gyamatositok itt hagyott emlekei, egy katedralis, operahaz, art deco bankhaz. stb. Es persze rettento jot tesz a zsufolt varosnak a ket harom nagy to amik mellett fel lehet kicsit lelegezni. A levego azert nem olyan rossz mint altalaban azsiaban, Bangkoknal pl biztos h sokkal jobb a helyzet, valoszinuleg mert itt ujabb motorokat hasznalnak es nincsenek tuktukok.
Ma el fogunk latogatni Ho apo utolso lakhelyere, a testet sajnos nem lathatjuk mert eppen balzsam-felujitason van Moszkvaban (allitolag). De nem is baj, az oreg Honak az volt a kivansaga hogy szorjak szet a hamvait, az egesz mauzolemot ellenezte volna ha megerheti.
