A víz: olcsó
Ketten-hárman vagyunk a házban általában, az átlag napi 6-8
tusolás, locsolunk a kertben, ha nem esik stb, így fizetünk
havonta 300 Ft vízdíjat.
A benzin: olcsó
Szeretnék pontos árakat írni, de nem tudok. Mindenesetre
Malájzia, mint olajjal bíró ország, olcsón tankol, viszont az
autók drágák, főleg az import, helyi autót pedig nem akarsz
venni. A helyi márkák Proton és Perodua névre hallgatnak,
nyekeregnek, ropognak és a kilincs csak azért nem marad a
kezedben, mert már valaki másnak maradt.
A taxi: olcsó
Városon belül, értelmes távolságokra (mondjuk talán Nagyvárad
tér - Moszkva tér kb.) általában még a középhülye külföldit
(értsd: tudja, hogy próbálni kell alkudni, de azért még hátra
van néhány műtét, amíg helyinek nézik) is elviszik 10 ringitt
körül, ami kb. 600 Ft. Ez éjfél után 900 Ft.
Tuk-tuk és motorostaxi: nincs
Ez továbbra sem Thaiföld és amíg ilyen a közlekedés, jobb is.
Amíg ott bátran motorra ülsz vagy be egy tuk-tukba, addig itt
hetente elröpül egy motoros a járda mellett, ami vagy nagyon
rossz közlekedésbiztonsági mutató vagy egy érdekes helyi
szokás, amit mi nem értünk, de nem is tetszik. Szóval itt
hagyományos taxik vannak, általában helyi gyártásu Proton
sedanok, piros-fehérre festve. Van még a kék Taksi Executif,
ami a menő hotelek előtt szokott ácsorogni és mindig frissen
van mosatva, meg néha még kalapja is van a sofőrnek, de
közelebbi élményünk még nem volt vele. Vagyis de, Eszter
egyszer ilyenbe ült be véletlenül, 10 helyett 25 ringittet
fizetett a végén. A sofőr arra hivatkozott, hogy a kék taxi
azért drágább, mert tágasabb - igen, a piros taxi annyira
tágas, mint egy Suzuki, a kék meg mint egy Astra. 60
ringittért biztosan lehet egyterűt is szerezni.
A dísznövények: ingyen vannak
Lehet, hogy ez máshol is divat, de mi egyelőre itt
találkoztunk vele: a különböző bevásárlóközpontokat és
egyebeket ellátó növényes cégek fenntartanak egy
selejtlerakatot, ahová a túl nagyra nőtt, száraz, beteg vagy
egyéb stiklis darabokat lerakják, kaspóstul, akasztóstul és
ahonnan viheti mindenki ahova akarja. Egy nagy kertet kell
elképzelni, ahol órákig lehet válogatni. Hosszúnadrág és
szúnyogriasztó ajánlott, de az amúgy ezresekért mért virágok
és cserepeik megérik, nagy részüknek nincs különösebb baja.
Ha ez nem tetszik, lehet menni ásni a dzsungelbe, ami
egyébként szintén reális opció.
Minden: édes
Ami ránézésre sós, az az esetek 80 százalékában itt édes. A
sajtos kifli, a fokhagymás kenyér, a pattogatott kukorica, a
hot-dog. Sós alternatíva nincs. A helyiek között van, aki
emlékszik még, hogy korábban volt a moziban sós kukorica is,
de az már elmúlt. Karamellás van, slussz. Persze van rengeteg
sós étel, csak annak nem érdemes bedőlni, hogy azt hiszed,
tudod mi az, és azt is, milyen az íze, mert nem az lesz,
viszont édes...
UPDATE 1: a drágább moziban van sós kukorica, egy
harmadakkora fakkban, mint az édes és valószínűleg az édesből
sózzák vissza, mert gyakran előbukkan a karamellás mellékíz.
Az éjféli előadásra már csak 70% mag és törmelék, amit adnak.
Mindig nézz bele a poharadba, mielőtt iszol
Amíg négyévszakos országokban erre csak nyáron figyelsz oda
és mire megszokod, vége a bogaras időszaknak, itt
egyfolytában tart. A hangyák gyorsak, a repülő rovarok meg
bénák, így a második korty már gyanús lehet.
Az egyetlen kabátpozitív hely KL-ben
A mozitermek valószínűleg a légkondigyárók bemutatótermei is
egyben, máshogy nem tudom magyarázni a 12 fokot. Ha valakinél
kabát van, az vagy moziba megy vagy motorozik, de a motoron
szigorúan zippzárral hátrafelé viselik. Az autópályák
folyamatosan úgy néznek ki, mintha beleszaladt volna egy
motorokat szállító kamion az őrültekházába és most azokkal
menekülnének a kényszerzubbonyosok.
UPDATE 1:
A menőmoziban lehet takarót bérelni, mégis csak egyszerűbb,
mint szobahőmérsékletre állítani a légkondit.
A mozi: olcsó
Vasárnap este megtekintettük ezt az amerikai
tudományos-fantasztikus filmalkotást, egy ilyen multiplexben,
fejenként 12 maláj ringittért, ami kb. 720 Ft. Ez olcsóbb,
mint Budapesten. És a hírhedt maláj cenzúra nem vágta ki
belőle, ahogy Spock csókolózik teleportálás előtt. Sőt, most,
hogy mondom, a sarki indiai rotisnál van tévé, a helyi
kábelen egyben lement a vágatlan Planet Terror - Deathproof
kombó. Puhul a rendszer.
UPDATE 1:
Megnéztünk egy másik amerikai tudományos-fantasztikus
filmalkotás, ebből egy szoftos vetkőzős jelenet kimaradt.
Később verbálisan utaltak rá.
UPDATE 2:
Nem minden mozi olcsó. Ahol eddig moziztunk, az - mint
kiderült - a middle class plaza (Mid Valley MegaMall).
Mellette van a "premium plaza" (The Gardens - rendkívül
stílusos...). Itt kettesével vannak a székek vagy inkább
fotelok. Hátra lehet őket dönteni, van kis asztalka a
kukoricának és nagyobb a vászon. A jegy a duplája. De ez még
mind semmi: ezen felül van még egy Gold Class részleg
ugyanitt. Ott gondolom triplája a jegyár, de bőrfotel van meg
masszőz. Nem, masszőz nincs.
Internet: szakkol
Két hónapja ezt írtam:
A telefonos ügyintézés hatékonysága hasonló a magyar
viszonyokhoz. Most fejeztem be a negyedik beszélgetést a mai
napon a maláj matáv különböző ügyfélszolgálataival. Annyit
szerettem volna megtudni, hogy a házunkban mennyire lehet
széles a szupersztráda. Erre ugyan van egy nagy listájuk a
site-on, de az maximum utcányi felbontást ad, de általában
csak kerületnyit. Na most a 2 km-es utcánk végében hiába
bömböl a 4 Mbit (nyugi, ott sem bömböl...), attól még lehet,
hogy náluk a túlvégen már egyáltalán nem. Természetesen
minden egyes beszélgetés elején felveszik az adataimat, ami
könnyedén eltart 3-4 percig, pedig csak név és telefonszám
kell. Biztos vagyok benne, hogy landlord-unk, Harichandran
Sukerathavan nevét azonnal megértené, viszont az enyémet még
betűnként is nehezen. Általában a Vince-t is többször
értetlenül ismételgetik, hiába igyekszem megnyugtatni, hogy
sikerült, ez az, nyomjon rá.
A központi számról hiába jutottam el az internetes részlegig,
az adatfelvétel hosszas beg your pardon, repeat it please,
sorry sir, i didn't hear it-jei után a hölgy csak a különböző
csomagokról tudott felvilágosítást adni, elküldött egy másik
számra, ami korábban sehol sem volt feltüntetve. Újabb mókás
pillanatok a betűzgetéssel, ez a hölgy se az, akire gondolok,
újabb számot kapok. Ismétlőjel, aztán megint, a végén pedig a
megoldás: telefonon nem tudnak felvilágosítást adni, leszek
szíves elfáradni a legközelebbi maláj matávpontba. Édes.
Nos, ezek után elmentünk a matávpontba, ahol kiderült,
külföldiként 1000 ringitt (60e Ft) kauciót szeretnének a
telefonvonal bekötéséért, mi pedig úgy gondoltuk, lófaszt: 3
havi lakbért csengettünk ki előre a házigazdának plusz 1000
ringitt kauciót a számlákra, úgyhogy lesz szíves maláj
állampolgárként 75 ringitt kaucióval elintézni a bekötést.
Azóta van netünk. Csak úgy csöpög! Az 1 MBites névleges
sávszélesség jó, ha 100-150 kBit lefelé, fölfelé 50-80,
feltéve, ha jó IP-t kapunk. Ugyanis ez a trükk. Az ISP
infrastruktúrája a kezdeteknél szét lett mutyizva, szóval a
cső vége se túl gyors, fejleszteni pedig nem akarnak. Azt a
csövet még szétosztják, persze nem egyenlően, hanem a javát
az üzleti előfizetőknek és egyéb sógoroknak osztott
IP-címekre, a maradékot pedig különböző sávszélességű IP-kre
dobják az otthoni csomagoknak. Így, ha nagyon lassú otthon,
újraindítgatod a routert (nem túl sűrűn, mert ezt is
figyelik), addig, amíg nem kapsz egy jobbat. Egy idő után
fejből tudod, hogy melyik IP-tartomány jobb, milyen
letöltésre. Van, amelyik amerikai szervereket ér el
gyorsabban, van amelyik az ázsiaiakat, de az utóbbi időben
rotálják is, tehát ami két hónapja jó volt valamire, az már
lehet, hogy nem. Torrent felejtős. Mindezért havonta fizetünk
6-7000 Ft-ot. Nagyon szeretném vissza a Vörösmarty utcai 3000
forintos, valóban 1 MBites vonalamat. Kérem.
Azt gondoltuk, húú, Ázsia, majd biztos hasít, ha nem is a
japán ultraszélessáv, de azért Kuala Lumpur ránézésre egy
gyorsan fejlődő high tech felhőkarcolóhalom, nem lesz baj.
Ennek ellenére Thaiföldön is jobb volt a netünk a 600
forintos vendégházban.
